Belépés
NOVEMBER
NOVEMBER - SZENT ANDRÁS HAVA - GÉMBERES
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
SZEPTEMBER
SZEPTEMBER - SZENT MIHÁLY HAVA
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Az ókori görög kultúrában a szeptembert Βοηδρομιών-nak (Boēdromion) hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Szeptember eseményei:
JÚLIUS
JÚLIUS - SZENT JAKAB HAVA
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.[1] Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Július eseményei:
Július 1.: A magyar egészségügy napja
JÚNIUS
JÚNIUS - SZENT ISTVÁN HAVA - TERMENES
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseméynei:
Június 4.: A magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának napja (1920)
Június 5.: Környezetvédelmi világnap 1972-től
Június 8.: Óceánok világnapja
MÁJUS
MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA - ZÖLDÖNOS - IKREK HAVA
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
Május a Szűz Mária szentelt hónapja.
Május eseményei
ÁPRILIS
ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Április eseméynei:
Április 1.: Az ugratás, tréfálkozás napja (Bolondok napja)
MÁRCIUS
MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA - OLVANOS
Március (régiesen Mártius) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.
Március eseményei:
Március 8.: Nemzetközi nőnap
Március 10. A székely szabadság napja
Március 14.: Nemzetközi Pí Nap
FEBRUÁR
FEBRUÁR - BÖJTELŐHÓ
Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelőhó) néven szerepel.
JANUÁR
JANUÁR - BOLDOGASSZONY HAVA
Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.
NOVEMBER
NOVEMBER - SZENT ANDRÁS HAVA - GÉMBERES
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
SZEPTEMBER
SZEPTEMBER - SZENT MIHÁLY HAVA
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Az ókori görög kultúrában a szeptembert Βοηδρομιών-nak (Boēdromion) hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Szeptember eseményei:
Szeptember 16.: Az ózon világnapja
JÚLIUS
JÚLIUS - SZENT JAKAB HAVA
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.[1] Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Július eseményei:
Július 1.: A magyar egészségügy napja
JÚNIUS
JÚNIUS - SZENT ISTVÁN HAVA - TERMENES
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseméynei:
Június 4.: A magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának napja (1920)
Június 5.: Környezetvédelmi világnap 1972-től
Június 8.: Óceánok világnapja
MÁJUS
MÁJUS - PÜNKÖSD HAVA - ZÖLDÖNOS - IKREK HAVA
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
Május a Szűz Mária szentelt hónapja.
Május eseményei
Május 1.: A munka ünnepe. A munkavállalók szolidaritási napja
ÁPRILIS
ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Április eseméynei:
MÁRCIUS
MÁRCIUS - BÖJTMÁS HAVA - OLVANOS
Március (régiesen Mártius) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi.
Március eseményei:
Március 8.: Nemzetközi nőnap
FEBRUÁR
FEBRUÁR - BÖJTELŐHÓ
Február (régiesen Februárius) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelőhó) néven szerepel.
JANUÁR
JANUÁR - BOLDOGASSZONY HAVA
Január (régiesen Januárius) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.
DECEMBER
DECEMBER - KARÁCSONY HAVA - FAGYLÁROS
December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem („tíz”) szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: „fagyláros”. A magyar népi kalendárium „karácsony havának" nevezi.
December eseményei:
NOVEMBER
NOVEMBER - SZENT ANDRÁS HAVA - GÉMBERES
November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.
A november szóval egyértelműsítik az N betűt a NATO fonetikus ábécéjében.
SZEPTEMBER
SZEPTEMBER - SZENT MIHÁLY HAVA
Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. E hónap neve a latin septem szóból ered melynek jelentése hét, mivel szeptember eredetileg az év hetedik hónapja volt a római naptárban. Az ókori görög kultúrában a szeptembert Βοηδρομιών-nak (Boēdromion) hívták. A 18. századi nyelvújítók szerint a szeptember: gyümölcsönös. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.
Szeptember eseményei:
JÚLIUS
JÚLIUS - SZENT JAKAB HAVA
Július az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt.[1] Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
Július eseményei:
Július 1.: A magyar egészségügy napja
JÚNIUS
JÚNIUS - SZENT ISTVÁN HAVA - TERMENES
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseméynei:
Június 4.: A magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának napja (1920)
Június 5.: Környezetvédelmi világnap 1972-től
Június 8.: Óceánok világnapja